Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, MSZI: pápai jogú, női szerzetes kongregáció. - 1833: Neunburg vorm Waldban alapította B. →Gerhardinger Karolina, főként a szegény nép leányainak nevelésére. A ~ az →ágostonos kanonisszák alapszabályait vette át. Új szabályzatukat a Szentszék 1986: hagyta jóvá. I. Lajos bajor kir-tól 1841: megkapták a müncheni Angers ktort anyaháznak. Egymást követték a külf. alapítások, a kongr-t No-ban rendszeres zaklatások érték. Az anyaházat a II. vh-ban nagyrészt lebombázták, 1957: bajor tart. anyaház lett, a közp-ot áttelepítették Rómába. 1980: 889 házban 8902 nővér, 2002: 647 házban 4659 nővér élt. - 1. Mo-on: a) Temesváron 1858: telepedtek meg Csajághy Sándor pp. meghívására. El. isk-t és leánynev. int-et, 1874: polg. isk-t, 1890: óv-t, 1893: 6 o-os felsőbb leányisk-t, 1879: tanítónőképzőt, 1893: óvónőképzőt nyitottak. 1918: internátusa 50 tanulót fogadott. A Belvárosban, Gyárvárosban, József-városban, az árvaházban, Erzsébet-városban és a Mária-otthonban laktak, 1881: a józsef-városi az anyaház. A 2 vh. között m., ném. és rum. nyelven okt. 1948: az int-et államosították. - Désen 1906: rház és isk. internátussal. Átlagosan 10 nővér működött. Kolozsvárt az egyhk. által 1911: alapított és annak tulajdonát képező Marianum Tan- és Nevelőint-et vezették. Ennek keretén belül működött el. és polg. leányisk., leánygimn., 3 é. női felsőkeresk., 1 é. női keresk., női házt. szaktanf. Az 1923-as okt. törv. után csak az el., felsőkeresk. és leánygimn. maradt meg 1949-ig. - Lippán és Perjámoson óv., el., polg. isk. internátussal; Lugoson és Nagyszentmiklóson óv., el., polg. isk.; Aradon és Oravicán el., polg. isk. internátussal; Csákon, Dettán Kolozsvár-Augusteumban és Új-Aradon óv., el. isk.; Orczyfalván óv.; Nákófalván el., Nagybecskereken el., polg. isk.; Versecen óv., el., polg. isk. - A →trianoni békével a 32 rházból 19 Ro-ba, 3 Jug-ba került. -

b) Szegeden 1873: fiókházat nyitottak Oltványi István nagyprép. hagyatékából Oltványi Pál földeáki plnos meghívására. Óv-t, el. népisk-t, majd polg. és nőiparisk-t nyitottak. A tanítónőképző épületét 1900: Dessewffy Sándor csanádi pp. alapítványából és a r. támogatásával hozták létre. 1873-79: a nagy szegedi árvízig volt tanítónőképző az int-ben, főként No-ból érkezett nővérek képzésére. 1918: internátusuk 90 növ-et fogadott. Itt végezték didaktikai gyakorlataikat 1929-től a tanítóképző int. tanárokat képző Apponyi Koll. növ-ei. - 1923: a szegedi zárda lett a kongr. mo-i rtart-ának anyaháza. A „szegedi” jelzőt a rtart hivatalosan nem használta, a nép ezzel különböztette meg őket a kalocsai isk-nővérektől. Tart. házuk és novic-uk mellett 1940: a ~ Nevelőint-ében volt tanítónőképző, leánylíceum, leánygimn., nőipari középisk., 1 é. háztartási tanf., polg. és el. isk., óvoda, tágas termekkel, fásított udvar, kerttel, sportpályával. - 1946 őszén megszervezték a Dolgozók Óvónőképzőjét, mely 1947: már 4 évf-mal működött. A nőiparisk., mely fölvette B. Gizella nevét, 1939: 4 évf-os ipari középisk. lett. 1934: nyitották meg az →Árpádházi Boldog Margit Leánygimnáziumot. 1945-48: 8 o-os ált. isk-t szerveztek. 1948. VI. 16: államosították. -

2) Fiókházaik az alapítás sorrendjében 1950-ig: 1881: Földeák: óv. és el. népisk.; 1894: Kiskunmajsa: óv., el. és polg. leányisk.; 1896: Debrecen: el., polg. és ipari leányközépisk., -gimn., -líceum és tanítónőképző internátusokkal; 1908: Csorvás: el. népisk.; 1908: Kétegyháza: el. népisk.; 1910: Bp.: Rákóczi Koll. (II. Keleti K. u. 37.), a Ferenc József Nev. Int. (II. Ilona u. 4.) házt-a; 1910: Makó-Belváros: el. isk.; 1912: Battonya: polg. leányisk. internátussal; 1912: Gödöllő: el. népisk.; 1925: Elek: gazd. leányisk., polg. isk. internátussal; 1926: Pusztamérges: el. népisk.; 1930: Szeged-Belváros: a szem. házt-a; Szeged-Somogyitelep el. isk.; 1932: Újszeged: Terézia Otthon id. és beteg nővéreknek; 1935: Makó-Újváros: el. isk.; 1936: Fonyód: el. és polg. isk. internátussal; 1936: Zsámbok: óv., napközi., el. isk.; 1940: Püspöklele: napköziotthonos óv. 1945: Igal: el. isk., Balatonlelle el. isk., 1946: Szeged-Felsőközpont: óv. - 1945 őszén az el., polg. isk-k és a gimn. 1-4 o. helyébe 8 o-os ált. isk. lépett. 1950 nyarán a nővéreknek minden rházat el kellett hagyniuk. IX: a női r-ek és kongr-k közül egyedül a ~ működhetett tovább, a szegedi anyaház helyett megkapták a bpi →Patrona Hungariae Leánygimnáziumot az internátussal együtt, s visszakapták Debrecenben a →Svetits Leánynevelő Intézetet és a rházat. 1910: 19 zárdában 473, 1930: 11 zárdában 350, 1950: 16 zárdában 367, 1982: 2 házban 87 nővér élt. -

3) 1989 u. Bpen (Knézich u.) a Patrona Hungariae Int. a m. rtart. anyaháza. Ált. isk-ja az Apor Vilmos Kat. Főisk., gimn-a a PPKE gyakorló isk-ja. Az int-ben diákotthon, zene- és szakisk. működik. 2001/02: 792 növ. - Debrecenben a Svetits Int-ben óv., ált. isk., gimn., B. Terézia Egy. Koll., 686 növ. - Makón 1991: indult a Szt István Ált. Isk. Gimn. és Diákotthon, 2002: 376 növ. - Szegeden 1992-től folyamatosan épült ki a Karolina óv., ált. isk., gimn., Alapfokú Műv-okt. Int. és Diákotthon, 747 növ. - 2002. I. 1: a ~nek 131 nővére volt. **

MKA 1927:264. - Géczy Mária Immaculata: A ~ rendjének tört. és nevelési rendszere. Szeged, 1941. - Pilinyi 1943:274. - MEN 1948:333. - Schem. Strig. 1982:329. - AP 1980:1329; 2002:1390. - Marton 1993:177. - Pálos M. Paschalis rtart. titkár közlése